Nyersanyag képlete: burgonyakeményítő.
Előállítási folyamat: Keményítő → Keményítőszuszpenzió → Zselatinizálás → Szárítás → Porítás → Csomagolás
Kulcsfontosságú műveleti pontok: A keményítő előállítása a következő három módszerrel valósítható meg:
Dobszárítási módszer
Ez a módszer két változatból áll: a dupla-dob típusból és az egy{1}}dob típusból. A dupla-dobszárítóban a két dob ellentétes irányba forog. A keményítőzagyot a két dob közötti résbe táplálják, amelyeket körülbelül 150 fokra melegítenek; a szuszpenzió azonnal zselatinizálódik, és a dob felületén megszáradva vékony filmet képez. Ezt a filmet ezután egy kaparókengével lekaparják, és porrá törik a végtermékké. A termék minősége az elért kocsonyásodás mértékétől függ. Az olyan paraméterek beállításával, mint a keményítőiszap koncentrációja, a dob hőmérséklete és a forgási sebesség, szabályozható a termék tulajdonságai, például a nyírási ellenállás, a szárítás közbeni retrogradáció és a viszkozitás. Az egydobos módszer abból áll, hogy a keményítőszuszpenziót közvetlenül egy körülbelül 150 fokra felmelegített dob felületére juttatják a kocsonyásodás előidézésére. Az egydobos rendszer azonban alacsonyabb hőhatékonyságtól és korlátozott gyártási kapacitástól szenved.
A dobszárítási módszert folyamatos gyártás, egyszerű kezelés, alacsony energiafogyasztás, stabil termékminőség és széleskörű alkalmazhatóság jellemzi. Ezzel a feldolgozási módszerrel azonban a keményítőszemcsék gyorsan kitágulnak, -elérve az eredeti térfogatuk több százszorosát,-miközben egyidejűleg intenzív nyíróerőknek vannak kitéve, amelyek a szemcsék szétrepedését okozzák. Következésképpen a kapott termék jelentős hibáktól szenved, beleértve a szűk csúcsviszkozitási tartományt, a szerkezeti nem -integritást (töredezett szemcsék), és nem képes ellenállni az alkalmazás során fellépő nyíróerőknek, valamint savas vagy lúgos körülményeknek. Ezenkívül a termék gyenge rugalmasságot és folyóképességet mutat. Ezzel a módszerrel a keményítőszuszpenzió jellemzően csak körülbelül 80%-os kocsonyásodási arányt ér el.
Permetező szárítási módszer
Ennél a módszernél folyamatos sugárfőzőt használnak a keményítőiszap és a nagynyomású{0}}gőz keverésére, ezáltal zselatinizálódást idézve elő. A zselatinizált szuszpenziót ezután gyorsan megszárítják porlasztással (permetezéssel), így előzselatinizált keményítőt kapnak.
A porlasztva szárítási módszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy szükségtelenné teszi a külön porítási lépést, így közvetlenül üreges, gömb alakú szemcsékből álló készterméket kapunk. A keményítőiszap viszkozitása azonban drámaian megnő a zselatinizálást követően, ami bonyolulttá és technikailag kihívást jelentővé teszi a későbbi permetezési eljárást. Ezenkívül ez a módszer jellemzően alacsony koncentrációjú következésképpen nagy mennyiségű vizet kell eltávolítani a szárítás során, ami magas kipufogógáz-hőmérsékletet, jelentős energiafogyasztást és megemelkedett termelési költségeket eredményez.
Extrudálási módszer
Ez a módszer egy csigás extruder (expanziós gép) használatát foglalja magában az extrudálás és a habosítási feldolgozás elvein{0}}előzselatinizált keményítő előállítására. A 15–20%-os nedvességtartalmú, előre összekevert keményítőt egy extrudáló puffasztógépbe táplálják. A gép belsejében egy csavartengely által keltett súrlódás és kompresszió hatására a keményítő felmelegszik és kocsonyásodni kezd. Az anyagot ezután nagy nyomás alatt extrudálják 1-10 mm átmérőjű kis nyílásokon keresztül; a légkörbe kerülve azonnali táguláson és kiszáradáson megy keresztül. Az ezt követő porítást és szűrést követően{10}}előzselatinizált keményítőt kapunk. A folyamat során kifejtett nagy-intenzitású nyíróerők miatt a termék viszkozitása csökken, és oldhatósága lényegesen nagyobb, mint a dobszárítási módszerrel előállított termékeké. Továbbá, mivel a gyártási folyamat gyakorlatilag nem igényel további vizet, -ehelyett belső súrlódási hőre támaszkodik a 120–160 fokos hőmérséklet fenntartásához, -nincs szükség külső hőforrásra a szárításhoz.
Ezt a folyamatot alacsony berendezés-befektetés és minimális energiafogyasztás jellemzi; azonban a kapott elő{0}}kocsonyásított keményítő-, amely nagy-intenzitású nyíróerőnek- volt kitéve, alacsony viszkozitást mutat, és szinte nincs rugalmassága.
