Az előzselatinizált rizskeményítő előállításának elsődleges módszerei két kategóriába sorolhatók: nedves feldolgozás és száraz feldolgozás. A nedves feldolgozás során a rizskeményítőt vízzel összekeverik, a keveréket magas hőmérsékleten és nagy nyomáson zselatinizálják, majd szárítják és porítják, így előzselatinizált keményítőt kapnak.
A száraz feldolgozás ezzel szemben azt jelenti, hogy a rizskeményítőt magas hőmérsékleten száraz hőkezelésnek vetik alá a részleges kocsonyásodás előidézése érdekében, majd porítást és szitálást végeznek az előzselatinizált keményítő előállításához. Mindkét módszernek külön előnyei és hátrányai vannak: a nedves feldolgozás egyszerűbb eljárással, de nagyobb energiafogyasztással jár, míg a száraz feldolgozás kevesebb energiát fogyaszt, de nagyobb berendezés-befektetést igényel.
