Módosított keményítő használatakor fontos a megfelelő keverés, mert az egyenetlen diszperzió közvetlenül befolyásolhatja a végső alkalmazási eredményeket. Ha az adagolási módszer nem megfelelő, problémák léphetnek fel, például csomósodás, nem teljes diszperzió vagy túlzott helyi koncentráció. Ezért a módosított keményítőt úgy kell keverni, hogy a gyártási folyamatnak és az anyagi feltételeknek megfelelően egyenletesen eloszlassa a rendszerben.
A keverés megkezdése előtt először ellenőrizni kell a módosított keményítő állapotát. Ha az anyagot hosszabb ideig vagy nem megfelelő körülmények között tárolták, a porban kisebb csomók keletkezhetnek. Ezeket a csomókat használat előtt megfelelően kell kezelni, hogy megakadályozzuk, hogy nagyobb agglomerátumok kerüljenek a keverőrendszerbe, és nehezítsék a későbbi diszperziót.
Módosított keményítő hozzáadásakor általában nem tanácsos egyszerre nagy mennyiséget hozzáadni, különösen, ha folyékony vagy félig{0}}folyékony rendszerben használják. A koncentrált területre bevitt nagy mennyiségű por gyorsan felszívhatja a folyadékot a felületen, amitől a por külső része nedves lesz, míg a belseje száraz marad. Ez csomókat eredményezhet, amelyeket nehéz teljesen szétoszlatni. Megfelelőbb megközelítés általában az, ha a módosított keményítőt fokozatosan, az aktuális folyamatnak megfelelően adagoljuk, elegendő helyet és időt biztosítva a diszperzióhoz.
A keverés során az anyagnak folyamatos mozgásban kell maradnia, hogy a módosított keményítő kellő mértékben érintkezzen a többi összetevővel. Ha a keverés nem megfelelő, egyes területek túlzott mennyiségű módosított keményítőt tartalmazhatnak, míg mások túl keveset, ami inkonzisztens termékkörülményeket eredményez. Az egyenletes diszperzió különösen fontos, ha módosított keményítőt használnak sűrítő, kötő vagy stabilizáló funkciók biztosítására.
Ha módosított keményítőt folyékony rendszerben használnak, a tényleges gyártási folyamatnak megfelelően kiválasztható a megfelelő adagolási módszer. Egyes alkalmazásokban a módosított keményítőt először más száraz összetevőkkel előkeverhetik az egyenletesség javítása érdekében, mielőtt a következő feldolgozási szakaszba lépnének. Más esetekben fokozatosan adagolható, hogy csökkentse a gyors csomósodás lehetőségét, amikor a por közvetlenül érintkezik folyadékkal.
Figyelembe kell venni az összetevők hozzáadásának sorrendjét is. A különböző összetevők közötti kölcsönhatások befolyásolhatják a módosított keményítő diszperzióját. Ha bizonyos anyagokat, amelyek könnyen növelik a viszkozitást, először adnak hozzá, a módosított keményítő utólagos hozzáadása megnehezítheti a keverést. Ezért az adagolási sorrendet a tényleges folyamatnak megfelelően kell elrendezni, hogy a módosított keményítő megfelelő körülmények között diszpergálódhasson.
Azt is fontos megérteni, hogy a hosszabb keverés nem feltétlenül jobb. A keverés célja a módosított keményítő egyenletes eloszlása, nem pedig a folyamatos keverés. Miután az anyag elérte a kellően egyenletes állapotot, a további keverés kevés további haszonnal járhat. Ezért az anyag tényleges állapotát kell alapul venni annak meghatározásához, hogy a keverés elegendő-e.
Ha a használat során csomósodás lép fel, meg kell vizsgálni a lehetséges okokat, beleértve az adagolás sebességét, a keverési módot, az anyagok nedvességtartalmát és a tárolási feltételeket. Előfordulhat, hogy egyes csomósodási problémákat nem maga a módosított keményítő okoz, hanem az adagolási módszer vagy a gyártási környezet.
Összességében a módosított keményítőt általában a fokozatos adagolás, az egyenletes diszperzió és a megfelelő keverés elve szerint kell keverni. Az anyagállapot használat előtti ellenőrzése, a koncentrált hozzáadás elkerülése, a megfelelő anyagmozgás fenntartása keverés közben, valamint az adagolási sorrend és a keverési idő megfelelő elrendezése segítheti a módosított keményítő hatékonyabb működését.
