Kötőanyagként előzselatinizált kukoricakeményítő használható. Az előzselatinizálást követően a keményítő szerkezete és vízfelvételi jellemzői megváltoznak, így jó vízfelvételi, duzzadási és viszkozitás-fejlődési tulajdonságokat biztosít. Megfelelő alkalmazási feltételek mellett ezek a tulajdonságok segíthetnek javítani a különböző összetevők közötti kohéziót. Ezért az előzselatinizált kukoricakeményítő felhasználható élelmiszerekben, gyógyszerekben és bizonyos ipari készítményekben, ahol kötőképességre van szükség. A professzionális gyógyszerészeti információk az előzselatinizált keményítőt is kötőanyagként és hígítóként azonosítják a szilárd adagolású készítményekhez.
Élelmiszeripari alkalmazásokban az előzselatinizált kukoricakeményítő felhasználhatja vízfelvevő és sűrítő tulajdonságait, hogy elősegítse az összetevők egymáshoz kötődését. Például beépíthető olyan élelmiszer-készítményekbe, amelyek jobb formáló tulajdonságokat, szerkezeti stabilitást vagy kötőképességet igényelnek. Mivel az előzselatinizált keményítő képes felszívni a vizet, és viszkozitást fejleszthet hideg-víz körülmények között, a feldolgozás kényelmét is nyújthatja olyan alkalmazásokban, ahol a nagymértékű melegítés nem kívánatos vagy praktikus.
A gyógyszerészeti alkalmazásokban az előzselatinizált kukoricakeményítő kötőfunkciója különösen jól megalapozott. Használható tablettákban és más szilárd adagolási formákban, és a készítménytől függően kötőanyagként vagy hígítóként funkcionálhat. Közvetlen préseléskor a megfelelő előzselatinizált keményítő hozzájárulhat a megfelelő mechanikai szilárdságú tabletták kialakulásához. A granulálás során segíthet abban is, hogy a különböző porszemcsék egymáshoz kötődjenek, és viszonylag stabil granulátumot képezzenek. A gyógyszerészeti források előzselatinizált keményítőt sorolnak fel kötőanyagként és hígítóként, és leírják közvetlen préselésben, valamint nedves és száraz granulálási eljárásokban történő alkalmazását.
Az előzselatinizált kukoricakeményítő kötőhatása a gyors hidratáló képességével függ össze. A víz felszívása után a keményítő megduzzad és viszkózus rendszert képez. Ha különböző porszemcsék kellőképpen érintkeznek ezzel a viszkózus anyaggal, a kölcsönhatás javíthatja a részecskék közötti kohéziót. Ennek eredményeként az előzselatinizált keményítő hasznos lehet azokban az alkalmazásokban, ahol jobb portömörítés, formázás vagy szerkezeti integritás szükséges.
Az előzselatinizált kukoricakeményítő kötőanyagként történő használata azonban nem jelenti azt, hogy a magasabb adagolási szint mindig jobb eredményeket biztosít. A tényleges teljesítmény olyan tényezőktől függ, mint a készítmény, a porok tulajdonságai, a nedvességviszonyok, a keverési módszer és a feldolgozási feltételek. Ha túl kevés keményítőt használunk, előfordulhat, hogy a kívánt kötőhatás nem érhető el. Ha túl sokat használunk, a rendszer viszkozitása túlzottá válhat, ami befolyásolhatja a keveredést, a diszperziót vagy a késztermék állagát. Ezért a megfelelő mennyiséget az adott alkalmazásnak megfelelően kell meghatározni.
A különböző alkalmazásokhoz eltérő követelmények vonatkoznak a kötési teljesítményre is. Az élelmiszer-összetételeknél nagyobb figyelmet lehet fordítani a textúrára, a szerkezetre, a formáló tulajdonságokra és a stabilitásra. A gyógyszerészeti szilárd dózisformákban fontosabbak lehetnek olyan tényezők, mint a por áramlása, a kompressziós viselkedés, a szemcsék képződése és az adagolási forma végső teljesítménye. Ezért, bár ugyanaz az összetevő elláthat megkötő funkciót, felhasználási módja az alkalmazástól függően változhat.
Összességében az előzselatinizált kukoricakeményítő jó kötőanyag-potenciállal rendelkezik, különösen olyan rendszerekben, amelyek vízfelvételt, sűrítést és az összetevők közötti jobb kohéziót igényelnek. A gyakorlati alkalmazásokban a megfelelő felhasználási módot a készítmény, a feldolgozási körülmények és a kívánt teljesítmény alapján kell kiválasztani, hogy hatékonyan ki lehessen használni kötő tulajdonságait.
