A professzionális ipari tesztelés és a gyakorlati gyártási alkalmazás szempontjából a szabványos, jó{0}}minőségű kokszpor kötőanyag nem csökkenti a kokszpor belső fűtőértékét, és nem fogyasztja el a hatékony égéshőt. Az a széles körben elterjedt hiedelem, hogy a kötőanyagok csökkentik a kokszpor fűtőértékét, általános tévhit az iparágban. Csak a nem minősített gyengébb minőségű kötőanyagok okoznak kisebb káros hatásokat, amelyek szisztematikusan elemezhetők az alapanyag tulajdonságai, a működési mechanizmusok és a gyakorlati égési teljesítmény alapján. A kokszpor fűtőértékét főként a fix széntartalma határozza meg. A kokszpor égetése során a hőtermelés teljes mértékben a belső szénmolekulák oxidációján alapul. A főbb mutatók, köztük a rögzített széntartalom, a hamutartalom és az illóanyag-tartalom meghatározzák a fűtőértéket, míg a minősített kötőanyagok ezekre az alapmutatókra nincs negatív hatással. A Standard Coke Powder Binder módosított keményítőből, nagy molekulatömegű polimerekből és szervetlen, környezetbarát kötőanyagokból{7}} áll. Ezek az összetevők nem fogyasztanak hőt{10}}képző szénelemeket, és nem lépnek kémiai reakcióba a kokszporral, így teljesen megőrzik a kokszpor eredeti fűtőérték-struktúráját.
Ezenkívül a kokszpor-kötőanyag rendkívül alacsony dózisa nem tudja hígítani a kevert anyagok teljes fűtőértékét. A szabványosított ipari termelésben a kokszpor-kötőanyag tipikus adagolási aránya 2% és 5% között van, és a kokszpor a teljes anyagtömeg több mint 95%-át teszi ki. Az ilyen alacsony arány a teljes hőérték-alapot nem befolyásolja lényegesen. Eközben a kötőanyag kikeményítése után kialakuló vékony és átlátszó kötőfilm magas hőmérsékleten előnyösen lebomlik és elgázosodik anélkül, hogy maradványokat vagy salaklerakódásokat hagyna maga után. Soha nem kapszulázza be a kokszpor részecskéit, hogy megakadályozza az oxigénnel való érintkezést vagy égési hőt. Ezzel szemben a kötetlen tiszta kokszpor laza és könnyű, könnyen elfújja a kemence légáramlásától. Nagy mennyiségű finom kokszpor teljes égés nélkül elhasználódik, ami komoly effektív hőveszteséget okoz.
A gyakorlati ipari termelésben a minősített kokszpor-kötőanyag elkerüli a fűtőérték-veszteséget, és hatékonyan javítja a kokszpor tényleges hőhasznosítási hatékonyságát. Az öntött kokszpor pelletek sűrű szerkezettel és egyenletes részecskemérettel rendelkeznek, és nem sodródnak el gyorsan a kemencébe kerülve. Stabil tartózkodási időt tartanak fenn a kemencében, és rétegről rétegre égnek, hogy alapos szénoxidációt érjenek el, nagymértékben csökkentve az el nem égett szénveszteséget, és teljes mértékben felszabadítják a kokszpor belső fűtőértékét. Ezért a minősített kötőanyagokkal módosított pellet sokkal jobb fűtési teljesítményt nyújt, mint az ömlesztett laza kokszpor. Az egyes vállalkozásoknál megfigyelt úgynevezett fűtőérték-csökkenést szinte kizárólag az alacsony-minőségű kötőanyagok használata okozza, nem pedig a minősített kokszpor kötőanyag tulajdonságai.
A gyengébb minőségű kötőanyagokat erősen elegyítik közömbös szervetlen szennyeződésekkel, például mésszel, bentonittal és kaolinnal, amelyek nem{0}}éghetők és hőállóak. Ezen szennyeződések túlzott hozzáadása fizikailag csökkenti a hatékony éghető kokszpor arányát a keverékben. Ezenkívül a vastag szennyezőrétegek beburkolják a kokszpor részecskéket és elszigetelik az oxigént, ami tökéletlen égést, belső szénlerakódást és kemencesalakot okoz. A végeredmény az elégtelen általános hőellátás és az égés hatékonyságának csökkenése, ami a kokszpor belső fűtőértékének csökkenése helyett a hatékony hőhasznosítás csökkenése. Összefoglalva, a szabványos ipari kokszpor kötőanyag elfogadásával és az adagolási arányok szigorú ellenőrzésével nem történik hőveszteség, és a kokszpor termikus felhasználási aránya maximalizálható a gyakorlati gyártás során.
